Társunk a suttogás….
Lopott percek Veled, társunk a suttogás.
Ah, milyen forró a vágy s a lázadás
A sors ellen, minden csepp vérünket forróbbá teszi,
Az idő a romantikát most nem engedi,
Csak sodródunk csókok, marások és harapások között,
Fájdalmas kéjjel hasított bennem, ahogy az öled először lökött
Mélyemben…
Kértelek: “mélyebben!”
