Azon az ágyon…

Alig ért kezed kezemhez,

Magamról megfeledkezve

Leheltem ajkaidra régi vallomásom,

Alig mondtam pár szót,

Tettem tenyerem tenyeredbe,

S forrtunk egybe azon az ágyon.

Gyűrötten pihentek ruháink a padlón,

Csendben suttogtak csak ajkaink,

Egymás szemében kerestük vágyón,

Nem értek semmit emberi szavaink.

Bőröd, tested melegsége, s tenyered

Semmiség is lehetne, de forrongó vulkán,

Kitört belőle a ki nem mondott szeretet,

Éreztem minden pillanatban, amikor hozzám nyúltál…

Tovább a blogra »